„Habemus papam!” Van pápánk! – hangzik Róma-szerte az örvendező kiáltás, amikor a Laterán fölött felszáll a sikeres választást jelző füstcsík. Volt azonban a pápaság történetének két olyan időszaka, amikor a szentatyák némelyike egyben családatya is volt. E tényt közülük – noha a papi nőtlenség a katolikus egyházban a mai napig érvényben van – egyesek nyíltan, sőt büszkén vállalták, mások titkolni igyekeztek. Alois Uhl könyve az oknyomozó történetírás tárgyilagos, részletesen dokumentált módján színes képet fest a pápa apákról és gyermekeikről, szemben a hagyományos, e tényt leplezni igyekvő egyháztörténetekkel. (tovább)